fbpx

A titokzatos csőrös cetek: még mindig annyira keveset tudunk róluk!

Huszonkét féle csőröscet él az óceánjainkban, tengereinkben. A trópusoktól a sarkkörökkig terjedő vizekben élnek. Bármennyire is kozmopolita családnak tűnnek, mégis nagyon keveset tudunk róluk. Mik is tehát pontosan a csőrös cetek, és miért olyan nehéz őket megfigyelni?

A csőrös cetek a Ziphiidae családba tartoznak. A delfinekhez hasonlóan ők is fogascetek. Azonban nincs annyi foguk, mint a legtöbb fogascet félének. Helyettük a csőrös ceteknél egy pár agyaraszerű fogat találunk. A nőstényeknél az agyarak nem nőnek túl az ínyen, és soha nem láthatók. A hímeknél az agyarak az állkapocs mentén törnek ki. Így a hímek könnyebben azonosíthatók. A hím csőrös cetek kiemelkedő fogaikat az egymás elleni vetélkedésben is használják – hasonlóan, mint a szarvasok az agancsaikat. Az ilyen vetélkedés bizonyítékát láthatjuk a csőrös cetek testén található fehér hegekben.

Hihetetlen merülési rekordok

A csőrös ceteket a hátukon elhelyezkedő kicsi, háromszög alakú hátúszó is azonosítja. Sok csőrös cet nagyon hasonlít egymásra, ezért éles szemre van szükségünk ahhoz, hogy azonosíthassuk őket. Ez sokszor kihívást jelent a kutatók számára. A fő ok azonban, amiért a csőrös ceteket nehéz tanulmányozni, a viselkedésüknek köszönhető. A zsákmányukat, táplálékukat ugyanis a tenger mélyéről szerzik be. A csőrös cetek néhány percig a felszínen lehetnek, majd akár órákra is eltűnhetnek.

A Cuvier-féle csőrös cet (Ziphius cavirostris), amit a 2021-es bálnales szezonban nekünk is volt alkalmunk többször is megfigyelni, a legmélyebbre merülő tengeri emlős. Egy Cuvier-féle csőrös cet elérheti a majdnem 3000 méteres (1,9 mérföld) mélységet. Ez majdnem nyolcszorosa az Empire State Building hosszának! És ez még nem minden. Egyszerre akár 4 órán keresztül is a víz alatt tudnak maradni.

Szóval mit is csinálnak 3000 méter mélyen?

Ilyen mélységben a tudósok nem tudják megfigyelni a cetek viselkedését. Akkor hogyan tudhatjuk meg, hogy mit csinálnak odalent? Nos, először is, a tudósoknak ceteket kell találniuk. Hihetetlen, de miután órákat a víz alatt töltöttek, a csőrös ceteknek csak néhány percre van szükségük ahhoz, hogy felépüljenek, mielőtt újra merülni kezdenének. Ezért, hogy megtalálják őket, a tudósoknak kicsit nyomozóvá kell alakulniuk. Ebben nincs más segítségük, mint egy távcső és egy hajó. Gyakran mérföldeket hajóznak a tengeren, mire csőrös ceteket találnak. Ha szerencséjük van, és megtalálják őket, gyorsan kell cselekedniük: le kell fényképezniük az állatokat és és biztonságosan rögzíteniük az adatrögzítőt az állathoz. A merülési adatokat rögzítő eszközök hihetetlen mennyiségű információt gyűjtenek össze. Rögzítik a merülés mélységét és idejét, sőt a csőrös cet sebességét is. Ezen információk alapján a tudósok információt szereznek arról, hova és milyen mélységbe merülnek a csőrös cetek. A sebesség alapján pedig még arra is következtetni tudnak, hogy az adott csőrös cet éppen vadászott-e!

Mit esznek?

A mélységben túl sötét van ahhoz, hogy kamerát rögzítsenek az állatra, és kémkedjenek utánuk vadászat közben. Ehelyett a gyomor tartalmának vizsgálatából próbálnak rá következtetni. Egy elhullott csőrös cet, bár szomorú látvány, mégis sok információt kínál a tudósok számára. A boncolást az adatok, például az életkor, a testméret és a halál okának kiderítése miatt végzik. A gyomorban lévő maradványok segítenek a tudósoknak azonosítani és számszerűsíteni, hogy mit evett a csőrös cet. Ez nem kis nyomozói munkát igényel. A tudósok összegyűjtik a csőrös cet gyomrából a tintahal csőrét, a tintahal még nem megemésztett darabjait. Ezekkel a maradványokkal a szakértők azonosítani tudják az elfogyasztott zsákmány nemzetségét (és talán még a faját is), és megbecsülhetik életkorukat a méret alapján. Ha többet tudunk egy faj viselkedéséről, például a táplálkozásról, akkor jobban meg tudjuk védeni őket.

Két új csőrös fajt fedeztek fel nemrég

Észak-Japánban kétféle csőrös cetet ismernek az ott élők. Az egyik típus Baird-féle csőrös cet (Berardius bairdii). Ők a legnagyobbak a csőrös cetek közül, súlyuk meghaladja a 9 tonnát, hosszuk eléri a 35 métert. Mellettük a méretük miatt Cuvier-féle csőrös cetek a leggyakrabban látott csőrös cet fajták.

A második típus kisebb, mint Baird-féle csőrös cet, és fekete színű. Világos volt, hogy ez nem Baird-féle csőrös cet, hanem valami más. A testalakja azonban 2019 -ben figyelmeztette a tudósokat Baird-féle csőrös cetekhez fűződő lehetséges kapcsolatára. A genetikai elemzések alapján a tudósok megerősítették, hogy a kis fekete csőrös cetféle a Berardius nemzetség része, de külön faj! Ezt az új fajt Berardius minimusnak vagy Sato-féle csőrös cetnek nevezték el. Egy másik lehetséges fajt fedeztek fel a kaliforniai Baján (2020 novemberében). Genetikai vizsgálatok folynak annak megerősítésére, hogy az egyedek egy felfedezetlen fajhoz tartoznak-e vagy sem.

Még mindig vannak felfedezésre váró élőlények!

Sokan azt hiszik, hogy semmi újat nem lehet már a Földön felfedezni. A két új csőrös cet faj esetéből is látszik, hogy ez nem igaz. A Földnek még bőven vannak rejtélyei, amelyeket a tudósoknak meg kell oldani.

Ha kíváncsi vagy, hogy néz ki élőben egy csőrös cet, tarts velünk bálnales túráink egyikén a nyári szezonban!

Források:

  • https://whalescientists.com/
  • Nicola J. Quick, William R. Cioffi, Jeanne M. Shearer, Andreas Fahlman, Andrew J. Read (2020) Extreme diving in mammals: first estimates of behavioural aerobic dive limits in Cuvier’s beaked whales. Journal of Experimental Biology 223: jeb222109 doi: 10.1242/jeb.222109 Published 23 September 2020
  • Peter L. Tyack, Mark Johnson, Natacha Aguilar Soto, Albert Sturlese, Peter T. (2006) Extreme diving of beaked whales. MadsenJournal of Experimental Biology 209: 4238-4253; doi: 10.1242/jeb.02505
  • Schorr GS, Falcone EA, Moretti DJ, Andrews RD (2014) First Long-Term Behavioral Records from Cuvier’s Beaked Whales (Ziphius cavirostris) Reveal Record-Breaking Dives. PLoS ONE 9(3): e92633. doi:10.1371/journal.pone.0092633
  • Yamada, T.K., Kitamura, S., Abe, S. et al. Description of a new species of beaked whale (Berardius) found in the North Pacific. Sci Rep 9, 12723 (2019). https://doi.org/10.1038/s41598-019-46703-w

Hasonló cikkek

A bálnák ujjlenyomata

Tudtad, hogy a bálnák egyedileg azonosíthatók a farokúszóik alapján? A bálnák farokúszójának alakja, a hátoldalon lévő fehér és sötét foltok, ezek száma, alakja és elhelyezkedése

Tovább olvasom »